Ne bántsátok a Celinununu-t!

Posted on 2019-03-23 by B. Szabó Lívia

Celine Dion talán egy kicsit felrobbantotta az internetet, amikor összeállt a nununu márkával, és kiadta saját gendersemleges kollekcióját. Kapott is a fejére ezért hideget/meleget, mert mint mindenben, az emberek véleménye ebben is megoszlik.

Mi a fene az a nununu?
Két dizájner, Iris Adler és Tali Milchberg alapította a márkát, mely alternatív divatvonalat teremt a tipikus gyermekruházat világában. A kollekciókkal azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek maguktól legyenek képesek arra, hogy megtalálják belső hangjukat, kreativitásukat, és tegyék ezt úgy, hogy nincsenek külső nyomásnak kitéve. Ez a kezdeményezés némi zavart okozott a divatban, eltörölte a hagyományos definíciókat, és szabadságot adott a fiataloknak arra, hogy meghatározzák, kik ők valójában. A hivatalos weboldal bemutatkozó felületén így írnak magukról: „A nununu időt és teret kínál a gyermekeknek arra, hogy később ők alakítsák a jövőt.”

Én is foglalkoztam már a nemsemleges divat témakörével, amikor a szakdolgozatomat írtam. Ekkor készítettem interjút Dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktussal, aki az alábbiakat mondta:

„Az egyik olyan dolog, amiben úgy látom, hogy most változás van, az az, hogy a gendersemleges divat végre tényleg megjelenik. Nem válik el élesen, hogy mi a tipikusan női és mi a tipikusan férfi ruha, hanem egy androgün esztétika kezdi jellemezni a fiatal generáció öltözködését.”

Ezek a mondatok a Z generáció viselkedése kapcsán hangzottak el, és nem pedig újszülötteknek szánt ruhákkal kapcsolatban. Talán pont azért nyúlt bele az énekesnő egy darázsfészekbe, mert kisbabáknak készült gendersemleges kollekcióhoz adta a nevét. Az ezzel kapcsolatos ellenérzések olyan szinten felhevültek, hogy már Sátáninak lett titulálva az egész Celinununu márkanév.

A Celinununu csecsemő kortól, tizennégy éves korig kínálja gendersemleges fekete-fehér ruháit. A márka célja az, hogy eltörölje azokat a sztereotípiákat, amikkel az első perctől fogva körülvesszük a gyerekeket.

 

Valószínűleg egy könyvet tele lehetne írni arról, hogy milyen szociológiai és társadalmi következménye lenne, ha mostantól nem lenne babakék és babarózsaszín. Egyébként, mielőtt rásütjük az ördög jelet Celine Dion homlokára, érdekes elgondolkodni egy olyan szociológiai kísérleten, ami az anya-csecsemő interakcióját vizsgálta. Röviden csak annyi, hogy egy szobába bevittek egy kislányt, és felkértek néhány nőt, hogy kicsit foglalkozzon vele. Az alanyok jellemzően babát adtak a kezébe, és becézgették. Majd kivitték a kislányt, és egy kisfiút hoztak a szobába, mire az alanyok játékautót és vonatot vittek neki. Csakhogy a csecsemő egy és ugyanaz volt, és csak annyi történt, hogy átöltöztették.

Ez a kísérlet nagyon is jól mutatja, hogy milyen erősen be vagyunk kódolva, és ezt a kódot oltjuk bele automatikusan a gyerekekbe is. Ezek pedig nem feltétlenül csak nemi szocializációval kapcsolatos kódok.

A Celinununu márka éppen ezért egy olyan vonalat képvisel, ahol megengedjük, hogy az identitás magától alakuljon ki, és ne egy irányított folyamat következményeként. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad nevelni a gyerekeket, de tegyük a szívünkre a kezünket, hányszor van olyan, hogy eldöntjük egy gyerek helyett, hogy milyen valláshoz tartozzon, vagy milyen hobbit válasszon, vagy miben legyen tehetséges. Még sokszor a kedvenc színét is eldöntjük, mert mindig abba öltöztetjük. Pedig lehet, hogy az nem is az ő kedvenc színe, hanem a szülőé.

Én nem szeretném egész testemmel védeni ezt a kezdeményezést, ami elindult Celine Dion és a nununu között, de egy kis részem azért reméli, hogy lesznek olyan emberek, akik meglátják a mögöttes tartalmat, és nem csak addig terjed az értelmi szintjük, hogy miért kell kisbabákat fekete-fehér ruhába öltöztetni.

Azt viszont elhiszem, hogy egyesek számára elborzasztó lehet, hogy bizonyos ruhadarabok díszítő eleme a halálfej. Nem nagyon értem, hogy egy totyogós korban lévő gyereken mi keresnivalója van egy koponya motívumnak, hacsak nem az, hogy még ezzel is tiltakozni akarnak a tipikus klisék ellen, amivel a babás cuccokat általában díszíteni szokták. Szóval itt nincs semmi kiscica, meg pöttyös szárnyú pillangó.

 

És akkor most a reklámkampányról

A reklámfilmben Celine Dion, mint jóságos tündérkeresztanya megjelenik egy kórház újszülött osztályán, és olyan varázsport szór az ártatlan gyermekekre, amitől megszűnnek a sémák. Mindenki egyforma, ugyanonnan indul, diszkrimináció mentesen. Egyébként a gendersemleges divatnak pont ez az egyik üzenete, hogy ne legyen megkülönböztetés az emberek között, így erősítve az egyenlőség fogalmát.

Nem tudom, hogy a divatvilág jóslatai milyen mértékben teljesülnek majd, és, hogy pár év múlva mekkora teret kap az androgün esztétika a divatban, de abban biztos vagyok, hogy ez a téma és a látvány mindig is megosztja majd az embereket. Mindenki, aki ilyen ruhát tervez, dob piacra, vagy felvesz, de még, azok is, akik írnak róla, fel kell, hogy tudják vállalni a negatív kritikát is, mert egészen biztosan lesz ilyen. Minden esetre, én azoknak a táborát fogom erősíteni, akik úgy vélik, hogy nincs szükség boszorkányüldözésre a márka ellen.

Sok amerikai sztár öltözteti a gyermekét androgün módon. Többek között Matthew McConaughey, Jennifer Garner, Pink, Hilary Duff, Selma Blair.

A márka mögött húzódó filozófia

A Celinununu egy olyan gyermekruházati márka, amely egyenlőséget és szellemi szabadságot teremt, és egy új humanista oktatás platformjaként szolgál. A márka felszabadítja a gyermekeket a hagyományos nemi szerepekből, és lehetővé teszi a fiatalabbak számára, hogy az egyenlőség értékeit a kölcsönös tiszteleten alapuló szabadsággal erősítsék meg. A divat mélyen hatással van a gondolatainkra, és megváltoztathatja a bennünk lévő mintákat. Az emberek, és így, a kis emberek is a ruhákon keresztül fejezik ki személyiségüket. A Celinununu lehetőséget ad arra, hogy ezt mindenféle elvárás és sztereotípia mentesen tehessék meg a gyerekek, így inspirálva a kreativitást és a szabadságot. „Mert minden egyaránt lehetséges.”